Két szembenálló nézet uralkodik ma is az amerikai pszichológia gondolkodásában – az introspektív vagy szubjektiv pszichológia és a behaviorizmus vagy objektív pszichológia. A behaviorizmus 1912-es eljöveteléig az introspektív pszichológia teljesen uralkodott az amerikai egyetemi pszichológia életében (John B. Watson: Mi a behaviorizmus?)

Behaviorizmus: USA-ban fejlődött ki a mozgalom, mely az önmegfigyelés helyett a viselkedés jelenségeit jelölte meg, mint a kutatók által hozzáférhető tapasztalati adatokra összpontosító kísérleti módszert. (Pszichológia 1)

A behaviorizmus ép oly radikális, mindent leegyszerűsítő elmélet, mint a pragmatizmus. Ahogyan James filozófiája tipikusan amerikai szellemi produktum, a legújabb pszichológiai irányzat, a behaviorizmus szintén magán viseli az amerikanizmus bélyegét. (Turnowsky Sándor: A behaviorizmus)

A behaviorizmus ezzel szemben azt tartja, hogy az emberi pszichológia tárgya az ember viselkedése. A behaviorizmus azt állítja, hogy a tudat sem nem határozott, sem nem használható fogalom. A behaviorista, aki mindig a kísérletezés szellemében nevelkedett, azt tartja továbbá, hogy a tudat létében való hit a babona és varázslat õsi napjaira nyúlik vissza. (John B. Watson: Mi a behaviorizmus?)

A konstruktivizmust gyakran élesen szembeállítják a tanulás behaviorista modelljével. A behaviorista pszichológia azokat a változásokat vizsgálja, amelyek a magatartásban kifejeződnek, szemben a csupán belső lelki változásokkal. A tanulást úgy értelmezik, mint a megfigyelhető magatartás változását és alakítását, az egyén környezeti ingerekre adott válaszainak szelektív megerősítése következtében. A tudatot úgy képzelik, mint valami tudással megtölthető üres edényt, vagy úgy, mint a valóságot visszatükröző tükröt. (A tanulás fejlesztése)