A felfelé nyújtás<br />Felfelé nyújtás esetén<br />• a magas árú termék bevezetése nem feltétlenül eredményez forgalomnövekedést. Ha mégis növekszik az értékesítés, az inkább a bevezetés előtti legdrágább termékvásárlásait érinti, amely most kívánatosabb színben tűnik fel a vásárlók szemében.<br />• presztízsnövekedés érheti a vállalatot, de ez a hatás nem jelentkezik rögtön és egyszeri stimuláció vélhetően kevés hozzá. Ha a cég imázsváltozást kíván elérni, akkor hosszú ideig, fokozatosan kell termékeit felfelé léptetni, hogy a vevők a magas ár-minőség szegmensbe illesszék a korábban előnytelenül pozicionált szortimentet.<br /><br />A lefelé nyújtás<br />Lefelé való nyújtás esetén<br />• az eredeti termékcsalád egy alacsonyabban árazott termékkel bővül, ami azzal a veszéllyel jár, hogy romlik az egész termékcsalád imázsa.<br />• fejfájást okozhat, hogy a bevezetett új termék nem feltétlenül lesz nyereséges. Sokszor a vállalat tudatosan vállalja a ráfizetést, mert az új családtagnak éppen az a szerepe, hogy „feldobja” a termékcsalád lanyha forgalmát.<br />• előfordulhat termékkannibalizmus is, ha az új termék forgalmának zömét nem a konkurens márkáktól, hanem a termékcsalád többi tagjától hódítja el.<br /><br />A feltöltés<br />A termékvonal bővítésének egyik lehetősége a feltöltés, amelynek során a menedzsment a piaciigények differenciáltabb kielégítése céljából újabb termékváltozatokkal bővíti kínálatát. A szélső értékek érintetlenül maradnak a feltöltésnél, így a termékcsalád korábban kialakított identitása, piaci pozíciója nem változik. A termékvonal-bővítés további változatai, a felfelé és lefelé nyújtás már elmozdítják a szélső értékeket.